Elsőként szeretném
körülhatárolni a témát. Azaz tisztázni, hogy a Jászság az Észak-Alföldi
régióhoz tartozó Jász-Nagykun Szolnok megyén belül egy területéről, illetve hát
egy tájegységről lesz szó. Tehát a későbbiekben majd e térség könyvtáraival ismerkedünk meg, nem az egész megye intézményeivel.
A Jászság
A Wikipédián olvasható egy
meghatározás, hogy mi is az a Jászság: "külön tájegység a nagy magyar
Alföldön a földrajzosnak; külön kultúrájú népcsoport a néprajzosnak; külön
joggal felruházott terület a jogtörténésznek; külön fejlődésű terület és nép a
történésznek. Olyan terület, táj, népesség, amelynek a környezettől eltérő
voltát soha senki nem tagadta. Maguk a terület lakói pontosan ismerik a Jászság
határait, elkülönítik magukat a nem jászoktól. A Jászságot övező települések
népe határt von önmaga és a jászok közé, s másnak tudja őket."
Ezeknél a
mondatoknál mi sem foglalhatná össze jobban, hogy az ország e területe mennyire
sajátos, főként néprajzi szempontból.
Egy kis történelem
Néhány mondatban összefoglalva a
jászok az alánok leszármazottai, és a ma is a Kaukázusban élő oszétok
legközelebbi rokonai. Az 1200-as évek közepén települtek be a Kárpát-medencébe
a kunokkal együtt. Ebben az időszakban még olyan szinten éltek mint a
magyarok a honfoglalás idején.
Fokozatosan egyre több kiváltságjogot szereztek például a jászok adó- és vámmentességet, a megyéktől független életet, önálló közigazgatást, melyekért cserébe hadi szolgálatra voltak kötelezve.
Fokozatosan egyre több kiváltságjogot szereztek például a jászok adó- és vámmentességet, a megyéktől független életet, önálló közigazgatást, melyekért cserébe hadi szolgálatra voltak kötelezve.
Nyelvüket és külön
népiségüket Mátyás koráig megőrizték, hamarosan áttértek a katolikus hitre is. A
17. századra integrálódtak véglegesen a magyarok közé. 1702-ben I. Lipót Habsburg
császár és magyar király elvette kiváltság jogaikat, s eladta a Jászságot
Német Lovagrendnek, akiktől a Pesti Invalidus Ház birtokába került.
1745. május 6-án Mária Terézia kiváltság levélben engedélyezte, hogy a jászkunok saját pénzükön visszaváltsák magukat. Ez volt az úgynevezett jászkun Redemptió, mely új jogrendet, földtulajdont és új társadalmi berendezkedést, szabadparaszti jogállást eredményezett.
1848 után Jászság, a Kis- és Nagykunság egy közigazgatási kerületbe Jászkun Hármas Kerületbe került. Az 1876-os megye rendezés részeként az országgyűlés létrehozta Jász-Nagykun-Szolnok vármegyét.
1745. május 6-án Mária Terézia kiváltság levélben engedélyezte, hogy a jászkunok saját pénzükön visszaváltsák magukat. Ez volt az úgynevezett jászkun Redemptió, mely új jogrendet, földtulajdont és új társadalmi berendezkedést, szabadparaszti jogállást eredményezett.
1848 után Jászság, a Kis- és Nagykunság egy közigazgatási kerületbe Jászkun Hármas Kerületbe került. Az 1876-os megye rendezés részeként az országgyűlés létrehozta Jász-Nagykun-Szolnok vármegyét.
A jászokkal foglakozik a Múlt-Kor magazin alábbi cikke is, továbbá a National Geographic magazin 2007 júniusi számában egy terjedelmesebb ismertetőt publikált. Illetve természetesen számos helytörténeti munka is született. Ezekről egy bibliográfia is készült, melyet a Könyv Könyvtár Könyvtáros folyóirat 2009/05. számában mutatnak be.
Ma Jászság 18 településből áll, melyek az alábbi térképre ránagyítva megtekinthetőek.
Ma Jászság 18 településből áll, melyek az alábbi térképre ránagyítva megtekinthetőek.
térkép megnyitása teljes ablakban